Italeri 2805
Bf 109 K-4
- Méretarány: 1:48
- Hossz: 18,8 cm
- Négyféle matrica készlet.
Az összeépítéséhez eszközök, makett ragasztó és festék szükséges, ezeket a készlet nem tartalmazza.
A Bf 109 a II. világháborúban a német légierőnél rendszeresített, és a legnagyobb példányszámban gyártott vadászrepülőgép. A Bf 109-essel repülő pilóták több légi győzelmet arattak a II. világháború során, mint bármely más gép pilótái a repülés történetében. A kor első igazi modern vadászgépe, olyan tulajdonságokkal, mint például a csupa fém építésű sárkányszerkezet, alsószárnyas elrendezés, zárt pilótafülke, vagy a behúzható futóművek. A Bf 109 a Luftwaffe alap vadászgépe volt a világháború alatt. Folyamatosan fejlesztették a háború végéig, sok német ász pilóta repülte a típust. A gépet említik Bf 109 és Me 109 típusjellel is. A helyes megnevezés a Bf 109. A Gustav 1941-es megjelenését az indokolta, hogy a Luftwaffének szüksége volt nagy magasságban is jól szolgáló repülőgépre. A korábbi változatok DB-601-es hajtóművével szemben ezen változattól kezdve a DB-605-ös motor került beépítésre. A G-6 verziótól lecserélték az addigra igen alacsony hatékonyságúvá vált motor fölötti MG-17-es géppuskákat a 13 mm-es MG-131 nehézgéppuskákra, valamint opcionálisan lehetséges volt a motorba épített 20 mm-es MG-151-es helyett, a nagyobb romboló erejű, de alacsonyabb torkolati sebességű és kevesebb lőszerrel ellátott MK-108 gépágyú alkalmazása, a további G és K verziók ezekkel a fegyverekkel készültek. A G-10 verziónál szakítottak az eddig alkalmazott kabintetővel, és a sokkal jobb kilátást lehetővé tevő Erla Haube fülketetővel gyártották az összes többi variánst. Rengeteg változata készült a különböző feladatkörök ellátására. Az altípusok közül a Gustavokból gyártották a legtöbbet, többek között a Győri Vagon és Gépgyárból is kigördült 309 darab 1943 végétől 1944 végéig. A teljes legyártott mennyiség több mint 70%-a Gustav változat volt. Magyar pilóták is repülték ezt a típust.
